AlapszabályMSMKE

 A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület

alapszabálya

Alulírottak, mint a magyarországi speciális filmes mozgalom résztvevői, elismerői, és támogatói, elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Civil törvény) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) megfelelően létrehozzuk a Magyar Speciális Mozgókép Egyesületet az alábbiakban foglalt célok folyamatos megvalósítására.

 

Az Egyesület alapítói 2015. január 28. napján az alábbi Alapszabályt fogadták el:

 I. Általános rendelkezések

 

1./ Az Egyesület neve: Magyar Speciális Mozgókép Egyesület. Rövidített név: MSMKE

2./ Az Egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Rumi külső út 18.

3./ Az Egyesület működési területe: Magyarország

4./ Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az Elnök önállóan jogosult

5./ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat

6./ Az Egyesület bélyegzője: kör alakú, alul félkör alakban, két sorban a Magyar Speciális Mozgókép Egyesület felirat, középen egy kamera lencséjének ábrázolása, amelyet kör alakban körbevesz egy madár ábrája, felső részében félkör alakban elhelyezkedő 12 db madártoll látható

 II. az egyesület célja és tevékenysége

 

1. Az Egyesület célja:

A Magyarországon értelmi fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai- és szenvedélybetegek vizuális megnyilvánulásainak segítése, ami magában fogalja a fotográfiát, a mozgóképkészítést és minden vizualitáson alapuló alkotói tevékenységet. Az alkotások bemutatkozási lehetőségeinek biztosítása, ezen tevékenységek támogatása szakemberek, művészek, függetlenfilmesek és szociális segítők bevonásával, szakmai és módszertani segédanyagok létrahozásával, valamint képzések lehetőségeinek megteremtésével.

Az Egyesület célja továbbá a sérült emberek vizuális kreatív munkában való fejlődésének megsegítése, amely által maradandó művészeti értékek jönnek létre, valamint megjelenhetnek olyan gondolatok, amelyek a társadalom számára értékesek és fontosak lehetnek. A sérült emberek által (és róluk) készült alkotások további jelentősége, hogy erőteljesen elősegíti az integráció és a társadalmi érzékenység pozitív elmozdulását.

A filmes munka komplex folyamatában való aktív részvétel során az értelmi fogyatékossággal élő emberekben egy összetett fejlődési folyamat indul el, amely jelentősen növelheti a munkaerőpiacon való részvételük lehetőségeit, valamint a kommunikációs nehézségek leküzdését, ezáltal megteremti egy teljesebb élet lehetőségeit. Ilyen fejleszthető készségek a kognitív és problémamegoldó képességek, a koncentrációs képességek fejlesztése és az önállóság irányába való elmozdulás.

 

2. Az Egyesület tevékenysége:

A cél megvalósítása érdekében az Egyesület különösen az alábbi tevékenységeket kívánja ellátni:

2.1. Regionális, országos, nemzetközi és online filmszemlék, bemutatók, közönségtalálkozók, konferenciák, alkotótáborok, műhelymunka keretében zajló fotográfiai és filmes tevékenységek, kiállítások, előadások, módszertani bemutatók megszervezése és lebonyolítása, valamint az adott lehetőségek figyelembevételével biztosítani azokon a kulturális rendezvényeken való részvételt, amelyeket más országok szerveznek

2.2. Az elkészült és bemutatott alkotások szakmai értékelésének biztosítása, valamint azok népszerűsítése, kategorizálása, dokumentálása és archiválása

2.3. A speciális filmes mozgalom kibővítése közvetlen és közvetett módon, a résztvevők felkutatása és segítése. Országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, regionális csoportok létrehozása. Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás határon túli speciális filmes műhelymunkát végző szervezetekkel, akik között koordinációs feladatokat lát el

2.4. A vizuális művészeti munkában és a bemutatkozási lehetőségekben az egyenrangú feltételek megteremtése és annak képviselete

2.5. Az országban és nemzetközi színtéren tevékenykedő függetlenfilmesek bevonása, a sérült emberek értékeinek bemutatása alkotásaikon keresztül

2.6. Az országos médiával való kapcsolattartás és együttműködés

2.7. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és továbbképzés

2.8. Szakkörök, művészeti táborok szervezése, a műhelymunka keretében zajló filmes művészeti tevékenység minél tökéletesebb elsajátíthatósága, az alapjártasság, a szakismeretek megszerzése és bővítése érdekében

2.9. A műhelymunka által érintett szociális, valamint oktatási intézmények lehető legszélesebb körű összefogása a művészetalapú fejlesztésnek speciális módszerekkel történő befolyásolásával

2.10. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

2.11. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások

2.12. Közösségi, ifjúsági, kulturális és szabadidős programok szervezése

2.13. Kapcsolattartás és együttműködés társegyesületekkel, társszövetségekkel Magyarországon és külföldön

2.14. Az Egyesület szakmai tevékenységéhez tartozó szakmai kiadványok publikálása, terjesztése

2.15. Ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek a cél meghatározásából következnek

 

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK

 

3. Tagsági jogviszony

3.1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, továbbá természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

 

3.2. Tagsági jogok gyakorlása:

Az Egyesület természetes személy tagjai tagsági jogaikat személyesen, a jogi személy tagok és jogi személyiséggel nem rendelkező csoportok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

3.3. Az Egyesületi tagság formái:

a. rendes tagság,

b. tiszteletbeli tagság,

c. pártoló tagság.

 

4. Rendes tagság

4.1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, továbbá természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportja, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

4.2. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési kérelem benyújtásával kérelmezheti. A belépési kérelmet az Egyesület Elnökségének kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség terjeszti az Egyesület Közgyűlése elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

4.3. Rendes tagok jogai:

A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az Egyesület rendes tagjai

a. részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

b. tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c. egyesületi tisztségekre választhatnak és megválaszthatóak;

d. jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

e. az Elnökségtől tájékoztatást kérhetnek az Egyesület gazdasági helyzetéről.

 

4.4. Rendes tagok kötelezettségei:

A rendes tagok

a. kötelesek megtartani az Alapszabály, az egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b. kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c. kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

 

5. Tiszteletbeli tagság

5.1.Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki a speciális filmes mozgalom megvalósítása érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja.

5.2.Tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület rendes tagjai is kezdeményezhetik.

5.3. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:

A tiszteletbeli tagok

1. az Egyesület rendezvényein, programjain, előadásain részt vehetnek;
2. az Egyesületben tisztségre nem választhatóak;
3. a Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek;
4. tagdíjfizetési kötelezettségük nincs.

 

6. Pártoló tagság

6.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

 6.2. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.

 6.3. A pártoló tagok az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesznek részt, az Egyesület rendezvényein, programjain és előadásain részt vehetnek.

 

7. Tagdíj

7.1. A rendes tagok éves tagdíja természetes személyek és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai esetében 2.000,- Ft, azaz Kettőezer Forint, jogi személy tagok esetében évi 20.000 Ft, azaz Húszezer Forint.

7.2. A pártoló tagok éves tagdíja 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer Forint:

7.3. A tagdíjakat minden év március 31. napjáig kell teljesíteni banki átutalás útján az Egyesület bankszámlájára.

 

8. A tagsági jogviszony megszűnése

8.1. A tagsági jogviszony (valamennyi tagsági formát értve alatta) megszűnik

a. a tag kilépésével;

b. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;

c. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

8.2. Tag kilépése:

A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

8.3. Tagsági jogviszony Egyesület általi felmondása:

A felmondásról az Egyesület Közgyűlése jogosult dönteni, tagdíjfizetési kötelezettség befizetésének egy éves elmulasztása esetén, írásban, 30 napos felmondási idővel.

 IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI, TISZTSÉGVISELŐI

 

1. Az Egyesület szervei

1.1. Egyesület testületi szervei:

a. Közgyűlés

b. Elnökség

 

1.2. Egyesület tisztségviselői:

1. Elnökségi tagok
2. Elnök

 

2. Közgyűlés

2.1. A Közgyűlés a rendes tagok összessége, az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlésen a tagokon és az Elnökség tagjain kívül csak az Elnök által meghívottak vannak jelen.

 

2.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

1. az alapszabály megállapítása és módosítása;
2. az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének és szétválásának, feloszlásának elhatározása;
3. Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
4. az éves költségvetés elfogadása;
5. az előző évről szóló éves számviteli beszámoló elfogadása;
6. Elnökség Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, éves beszámolójának elfogadása;
7. vezető tisztségviselő (Elnökség tagjai) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
9. egyesületi tagok (értve alatta az esetleges korábbi egyesületi tagokat is), a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek (ilyen szervek választása esetén) tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről döntés;
10. felügyelőbizottság választása esetén a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
11. könyvvizsgáló választása esetén, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
12. Egyesület végelszámolása esetén a végelszámoló kijelölése,
13. döntés az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, aktuális kérdésekben az Egyesület álláspontjának kialakítása, melyet az Elnökség köteles képviselni;
14. tagdíjak mértékének meghatározása;
15. tagok által előterjesztett indítványok megtárgyalása;
16. Elnökség előterjesztése alapján döntés rendes és pártoló tag felvételéről, valamint tiszteletbeli tag választásáról,
17. döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az Alapszabály, vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

2.3. A Közgyűlés rendes vagy rendkívüli ülést tart. Rendes Közgyűlést évente egyszer kell összehívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada, de legalább 4 tag által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

 

2.4. A Közgyűlés összehívása:

• Meghívó:

A Közgyűlést az Elnök írásban (ideértve az elektronikus levelet is) hívja össze. A meghívónak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. rendes vagy rendkívüli Közgyűlésre való utalást;
2. Közgyűlés pontos helyét;
3. Közgyűlés pontos időpontját;
4. napirendi pontokat és az előterjesztők megjelölését;
5. napirendi pontokhoz kapcsolódó iratanyag feltüntetését, mely iratanyagot lehetőség szerint a meghívóhoz kell csatolni, amennyiben az iratanyag a meghívóhoz nem csatolható, annak későbbi megküldésére vagy a Közgyűlésen történő helyszíni kiosztására való utalást (az éves beszámolót minden esetben előzetesen kell megküldeni a tagok részére);
6. határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyűlés pontos helyét és időpontját, valamint arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

 

• Az Elnök a meghívót a Közgyűlést megelőző legkésőbb 8 nappal küldi meg a tagok részére. Indokolt esetben Közgyűlés 8 napon belüli időpontra is összehívható, mely esetben a meghívónak a rendkívüli eseményre való utalást is tartalmaznia kell. Az éves számviteli beszámoló elfogadására összehívott Közgyűlés nem hívható össze 8 napon belüli időpontra.

 

• Napirend kiegészítése:

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az Elnökség az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben az Elnök a napirend kiegészítéséről nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönt a napirend kiegészítése tárgyában. A Közgyűlés határozatával a napirendet az ülésen is módosíthatja, kiegészítheti.

 

• Határozatképesség:

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint fele jelen van. Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

 

• Határozathozatal:
  • A Közgyűlésen az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek szavazati joggal. Minden rendes tagnak a tagsági jogviszonya kezdetétől egy szavazata van.

 

• A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azon kérdésekben, amelyekre az Alapszabály, vagy jogszabály eltérő szavazási arányt, vagy módot rendel el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, mindaddig, amíg egyszerű szótöbbséggel hozott döntés nem születik. A Közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatot titkos szavazással hozza.

 

• A Közgyűlés határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

• Titkos szavazás

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök, vagy legalább 3 szavazati joggal bíró tag kezdeményezésére.

 

• Közgyűlés levezetése:
  • A Közgyűlésen a tagok, valamint az Elnök által meghívott további személyek lehetnek jelen.

 

• A Közgyűlés a jelen lévő, szavazati joggal bíró tagok közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel egy tagot levezető elnöknek, két tagot szavazatszámlálóknak választ.

 

• A Közgyűlésen valamennyi tag jogosult az egyes napirendi pontokhoz kérdést, észrevételt, javaslatot tenni, véleményét és álláspontját előadni. A levezető elnök a Közgyűlésen a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót a tagoknak.

 

• Jegyzőkönyv:
  • A Közgyűlésről Jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető Elnök és a Közgyűlés által felkért két jelen lévő szavazati joggal bíró tag hitelesít.

 

• A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. a Közgyűlés helyét,
2. megkezdésének és lezárultának pontos időpontját,
3. jelenlévők nevét,
4. napirendi pontok megjelölését,
5. az egyes napirendi ponthoz a hozzászólásokat akként, hogy a hozzászólások tartalmát visszaadja,
6. a Közgyűlés által hozott határozatokat,
7. a levezető Elnök és a hitelesítők aláírását.

 

• Határozatok kihirdetése:
  • A Közgyűlés a határozatairól nyilvántartást vezet, a határozatok könyvének tartalmaznia kell a határozat számát, határozat meghozatalának időpontját, tartalmát és hatályát, valamint a támogatók és ellenzők számarányát és személyét.

 

3. Elnökség
   • Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, mely a Közgyűlés által választott elnökből és 2 tagból áll. Az Elnökség tagjainak megbízatása 4 évre szól. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

• Elnökség választása, tagjai:
  • Az Elnökséget a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai közül.

 

• Az Elnökség tagjai:

1. Elnök

Név: Fábián Gábor

Lakcím: 

Anyja neve:

 

1. Elnökségi tag

Név: Tóthné Nagy Ágnes

Lakcím: 

Anyja neve: 

 

1. Elnökségi tag

Név: Kulcsár Tamás

Lakcím: 

Anyja neve: 

 

• Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
6. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
7. az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
8. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
9. a tagság nyilvántartása;
10. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
11. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
12. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
13. az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlésnek beszámol.

 

• Elnökség ülései
  • Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

 

• Elnökség üléseinek összehívása:

Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban (mely alatt az elektronikus levél formájában küldött meghívó is értendő). Az Elnökség összehívása abban az esetben szabályszerű, ha az Elnök a meghívót, az ülés napirendi pontjainak feltüntetésével az ülést megelőző legalább 8 nappal az Elnökség többi tagja részére megküldi. Az Elnökség ülésén az Elnökség tagjain kívül az Elnök által meghívott személyek vesznek részt.

 

• Határozatképesség, határozathozatal:

Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tag megjelent. Határozatképtelenség esetén az Elnökség ülését 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni, mely ülés határozatképes, amennyiben azon az Elnökség tagjainak többsége jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, de legalább két egybehangzó igen szavazattal hozza.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

• Jegyzőkönyv:

Az Elnökség üléséről az Elnökség tagjai jegyzőkönyvet vezetnek, melyet az Elnök, mint az ülés levezetője és egy hitelesítő Elnökségi tag írnak alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. az elnökségi ülés időpontját,
2. a jelenlévőket,
3. a megtárgyalt napirendi pontokat,
4. az Elnök és a további Elnökségi tagok hozzászólásait (annak tartalmát rögzítve), valamint
5. az Elnökség határozatait.

 

A jegyzőkönyvet és a határozatokat az Egyesület székhelyén az Elnök tartja nyilván.

 

• Elnök feladatai:

1. az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
2. a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
3. konferenciák és más rendezvények szervezése;
4. az Egyesület működésének irányítása;
5. a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt önállóan illeti meg;
6. utalványozási jog gyakorlása önállóan,
7. tagdíjfizetési nyilvántartás vezetése.

 

• Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
  • Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az,

1. a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
2. b) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
3. c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

• Az Elnökség tagja (vezető tisztségviselő), illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

 

4. Felügyelőbizottság

Az Egyesület felügyelőbizottságot nem választ.

 

5. Könyvvizsgáló

Az Egyesület Könyvvizsgálót nem választ.

 

 

1. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az Egyesület vagyoni eszközei
   • Az Egyesület bevételei:
2. rendes és pártoló tagok tagdíjai;
3. adományok;
4. pályázatok útján nyert támogatások;
5. Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételei.

 

• Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, nonprofit, kiegészítő jelleggel végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

 

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
   • Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

 

• Az Egyesület tagjait és vezető tisztségviselőit (Elnökség tagjait), valamint e személyek közeli hozzátartozóját – bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

• Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

• Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 

• Az Egyesület a tagdíjakat és adományokat célja elérése érdekében használja fel.

 

• Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

3. Bankszámla feletti rendelkezés

Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.

 

4. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyont a hasonló célok megvalósítására létrejött Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület rendelkezésére kell bocsátani.

 

1. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

1. Jogutód nélküli megszűnés

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. a) az Egyesület tagjai kimondják a megszűnést; vagy
2. b) az arra jogosult szerv megszünteti; vagy
3. c) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
4. d) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;

 

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően az illetékes bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

2. Jogutódlással történő megszűnés

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

Jelen alapszabályt az Alapítók, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá.

 

Az Alapszabályt a Közgyűlés 2015. január 28-án a 4/2015. számú határozatával elfogadta.

 

Budapest, 2018. május 31.

 

 

 

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján annak hatályos tartalmának. (Módisítások kiemelt betűvel szedve.)

 

 

Budapest, 2018. július 17.

 

Fábián Gábor

elnök

Magyar Speciális Mozgókép Egyesület

MSMKE